Néhány szóban az allergiáról… és hasonló állapotokról

Az allergia a szervezet fokozott reakciója olyan anyagokra (allergénekre), melyek normális esetben nem okoznának észlelhető tüneteket. Ezen anyagok közül egyesek belégzéssel jutnak szervezetünkbe (pl. pollen, állati szőr, penészspórák, atka), míg mások a táplálkozás során (élelmiszerek egyes összetevői-tej, tojás, szója stb.). Ezeken kívül vannak olyanok, amelyek a bőrrel való érintkezés során okoznak panaszokat (pl. latex), vagy rovarcsípés során vezetnek allergiás reakcióhoz.

Mi az az allergia?

A szervezet fokozott reakciója olyan anyagokra (allergénekre), melyek normális esetben nem okoznának észlelhető tüneteket. Ezen anyagok közül egyesek belégzéssel jutnak szervezetünkbe (pl. pollen, állati szőr, penészspórák, atka), míg mások a táplálkozás során (élelmiszerek egyes összetevői-tej, tojás, szója stb.). Ezeken kívül vannak olyanok, amelyek a bőrrel való érintkezés során okoznak panaszokat (pl. latex), vagy rovarcsípés során vezetnek allergiás reakcióhoz.
Az allergiás megbetegedések diagnosztizálásában fontos, de nem kizárólagos szerepet játszanak a vérből végzett laboratóriumi vizsgálatok. A kórelőzménnyel és a klinikai tünetekkel együtt hozzásegíthetik az orvost a diagnózis megerősítéséhez, valamint segítséget nyújthat a megfelelő kezeléshez.

Milyen allergiás reakciók vannak?

Specifikus antigénnel (allergénnel) stimulálva az immunrendszer bizonyos fehérvérsejtjei (B-limfociták) IgE típusú ellenanyagot termelnek az adott allergénnel szemben. Allergén alatt mindazon anyagokat értjük, melyek a szervezetünkbe jutva allergiás folyamatot indítanak el (pollen, szőr, spóra, élelmiszer-alkotók, rovarméreg stb.). Ha ugyanaz az allergén lenyelés, belélegzés vagy bőrkontaktus révén ismét a szervezetbe kerül, az allergén és a specifikus IgE kapcsolódását követő reakciók eredményeként hörgő simaizom összehúzódás, bőr-és nyálkahártya-viszketés, helyi gyulladás és nyálkahártyákon keresztüli folyadékszivárgás jön létre. Ezen folyamatok leggyakoribb megnyilvánulásai a szénanátha, asztma, bőrgyulladás (dermatitisz), csalánkiütés (urtikária) és ritkán az anafilaxiás sokk (az allergia legsúlyosabb tünetegyüttese, életveszélyes klinikai állapot).

Mely tünetek utalnak allergiára?

  • A levegő által terjedő allergének a szem és a légutak nyálkahártyájának a gyulladását okozzák (inhalatív allergia). Ennek egyik megnyilvánulása a szénanátha (allergiás rinitisz), mely tipikusan az orrnyálkahártya megvastagodásával, orrfolyással -és viszketéssel, tüsszentéssel, a szemkörnyék duzzanatával és könnyezéssel jár. Az allergén tüdőbe jutása asztmás tünetekkel is járhat (nehézlégzés, köhögés, sípoló hang kilégzéskor).
  • Ha az allergén a gyomor-bél rendszerbe kerül, a következő tünetek tapasztalhatók: hasi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés (nutritív allergia).
  • A bőrön megjelenő allergiás reakciók jellemzően bőrpírral, duzzanattal, viszketéssel járnak (ekcéma, urtikária).
  • Ritkán előfordul, hogy a helyi allergiás reakció továbbterjedve a szervezetben ún. anafilaxiás sokkhoz vezet. Ez, kezeletlen esetben, akár halálos kimenetelű is lehet.

Hogyan kehet az allergiát kimutatni?

„Provokációs tesztek”: többnyire a bőrön keresztül, kis mennyiségű allergént juttatnak a szervezetbe („karcolás” vagy tűszúrás), és megfigyelik, kialakul-e helyi reakció .

Laboratóriumi vizsgálatok: vérből össz-IgE, valamint allergénspecifikus IgE kimutatása. Az IgE normális körülmények között nagyon kis mennyiségben található meg a vérkeringésben.

Allergénspecifikus IgE-meghatározásokat akkor végzünk, ha:

  •     intrakután (bőr) teszt nem végezhető: csecsemő-és kisdedkor, bőrbetegségek.
  •     a kezelés felfüggesztése a tünetek súlyossága miatt nem lehetséges (antihisztaminok, szteroidok).
  •     nem áll rendelkezésre megfelelő bőrteszt, vagy eredménytelennek bizonyult.
  •     fennáll a veszély, hogy a bőrtesztre súlyos allergiás reakció alakul ki.
  •     ételallergiára van gyanú (bőrteszttel nem mutatható ki).

A diagnózis felállításához végezhetünk össz-IgE meghatározást (mely csak az allergiás betegek kb. 65%-ában emelkedett), valamint allergénspecifikus IgE vizsgálatokat (az allergén típusáról és az ellenanyag-mennyiségről tájékoztat). Az allergénspecifikus IgE vizsgálatok kimutatják a környezetünkben található leggyakoribb allergénekkel (légúti, étkezéssel összefüggő, rovarcsípés) szembeni reakciót. Lehetséges egyes allergének, valamint allergénkeverékek elleni reakció vizsgálata.

A ma elfogadott tesztek az allergénspecifikus IgE mennyiségét hat osztályba sorolják (0-6). Az „1” vagy annál magasabb osztály egyre növekvő allergénspecifikus IgE koncentrációnak felel meg. A „0” osztály az allergénspecifikus ellenanyag hiányát vagy nem kimutatható szintjét jelenti.

Osztályozás – Allergénspecifikus IgE-koncentráció
0    –     Nem kimutatható
1    –     Alacsony
2    –     Közepes
3    –     Magas
4    –     Nagyon magas
5    –     Nagyon magas
6    –     Nagyon magas

Táplálékintolerancia

Csecsemőkorban bizonyos táplálékfehérjék (pl. tej, tojás, szója) ellen allergénspecifikus IgG-szint emelkedés mutatható ki egyes esetekben; ez általában az első életév végére normál szintre tér vissza (ekkorra kialakul a gyomor-bél rendszerben a természetes tápláléktolerancia).

Az allergénspecifikus IgG-szint emelkedés bármely életkorban a bélfal fokozott áteresztőképességének a jele, nem valódi allergiás mechanizmus következménye. Valódi ételallergiában az allergénspecifikus IgE szint emelkedik meg.

Allergia kezelése

Első és legfontosabb: az allergén kerülése. Ezzel megelőzhető a tünetek kifejlődése. Emellett számos gyógyszer létezik az allergiás tünetek megfékezésére (antihisztaminok, szteroidok, immunszuppresszív szerek); ezek alkalmazásáról a kezelőorvos dönt.

A gyermekek gyakran kinövik az allergiájukat, míg a felnőttek általában nem.

Mikor érdemes allergia vizsgálatot végeztetnem?

Csalánkiütés, bőrgyulladás, orrdugulás-és viszketés, gyulladt, vizenyős, viszkető szemek, asztma esetén, illetve olyan hasi fájdalom jelentkezésekor, melynek hátterében allergiára van gyanú.

Allergiára utaló panaszai vannak, az allergiavizsgálat eredménye mégis negatív lett. Mi lehet ennek az oka?

Állhat a háttérben valamilyen genetikai eredetű érzékenység (intolerancia) bizonyos tápanyagokkal szemben. Ide tartozik a laktózérzékenység (laktáz enzim hiánya/nem megfelelő működése), valamint a lisztérzékenység (cöliákia, glutén-szenzitív enteropátia). Emellett elképzelhető, hogy olyan anyaggal szemben vannak allergiás tünetei, mely nem mutatható ki a jelenleg rendelkezésre álló tesztekkel.

Tüsszög és állandóan folyik az orra – ez allergia vagy megfázás?

Az időszaki (légúti) allergia és a közönséges megfázás sokszor nagyon hasonló tünetekkel jár, és ezért gyakran nehéz megkülönböztetni. Nézzük, mi az a pár dolog, ami segít a diagnózisban.

Változott-e az évszak a tünetek megjelenésekor?

Ha igen, allergiáról lehet szó. Az időszaki allergiák az évnek mindig meghatározott szakában jelentkeznek, attól függően, hogy az adott növény mikor kezd virágozni. Ilyenkor a levegőbe jutó allergének, melyek belélegzés útján jutnak a szervezetbe, tüsszögést, orrfolyást-és dugulást okoznak.
Ezzel szemben a megfázás gyakran bakteriális vagy virális fertőzés következménye, és az év bármely szakában kialakulhat, jellemzően a téli hónapokban.

A tünetek hirtelen jelentkeztek?

Ha igen, allergiáról lehet szó. Ilyenkor a tünetek hosszú időn át fennállnak, amíg a szervezet ki van téve az allergénnek (ez akár több hét vagy hónap is lehet).
A megfázás tünetei fokozatosan alakulnak ki és többnyire 1 hét alatt lecsengenek.

A szemek viszketnek és vizenyősek?

Ha igen, allergiáról lehet szó.

Van láz és gennyes orrváladékozás?

Ha a válasz nem, allergiáról lehet szó. Az allergiás tüneteket soha nem kíséri láz, míg a megfázást időnként igen. Másrészről az allergiás orrfolyás tiszta, vízszerű, szemben a megfázással járó sűrű sárgás-zöldes váladékkal.

Ha a fenti válaszok alapján úgy tűnik, légúti allergiája van, érdemes kideríteni egy vizsgálattal, melyik allergénnel szemben alakult ki.
Azonban a klinikai diagnózist, illetve a kezelési tervet sohasem szabad egyetlen teszt eredményére alapozni; ezeket a kezelő orvos az összes rendelkezésre álló klinikai és laboratóriumi lelet együttes figyelembe vételével állapítja meg.

Megrendelhető vizsgálatok:

  • Inhalatív allergiapanel, pollenek – 19 allergén
  • Inhalatív allergiapanel, penész és por – 9 allergén
  • Inhalatív allergiapanel, állatok – 9 allergén
  • Nutritív allergiapanel – 26 allergén
  • Nutritív allergiapanel, húsok – 9 allergén

Tudjon meg többet allergiapaneleinkről itt!


FOGLALJON IDŐPONTOT MOST:

Amennyiben nem tudja, hogy milyen vizsgálatokra lenne szüksége, akkor elegendő, ha csak időpontot foglal.
Ebben az esetben a vizsgálatok kiválasztásában a vérvétel napján, a recepción nyújtanak Önnek segítséget a kollégáink.


Allergiapaneleink aktuális árairól és a leletkiadási időkről itt tud tájékozódni:


Üdvözlettel:
Radio Dental Extra Sanguis Kft csapata
Radio Dental Extra Kft csapata


Friss híreinkért kövessen bennünket Facebook oldalunkon: