Metabolikus szindróma -a “jóléti szindróma”

Korunk népbetegsége, melyre az alma típusú elhízás (a zsír a törzs és a has körül rakódik le), magas vérnyomás, magas vércukorszint, kóros vérzsír összetétel a jellemző. A felsorolt kockázati tényezők együttes jelenléte nagyban megnöveli a koszorúérbetegség, a stroke és a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

A tünetegyüttesei
A metabolikus szindróma
Kockázati faktorok 
Lehetséges következményei
Kezelési lehetőségek
Mi a teendő, ha a fenti tüneteket észleli?

 

Ha alábbi cikkünk elolvasása után Önben felmerül a gyanú, hogy metabolikus szindrómája van (vagy akár fennáll bármely komponense), egyszerű laboratóriumi vizsgálatokkal és életmód-változtatással lehetősége adódik, hogy a későbbiekben kialakuló súlyosabb következményeket elkerülje és egészséges, boldog életet éljen.

Mely állapotok tartoznak a tünetegyüttesbe?

Diagnózisának megállapításához a következők jelenléte szükséges:

  • Centrális (alma típusú) elhízás (94 cm-nél nagyobb derékkörfogat  férfiak és 80 cm-nél nagyobb nők esetében)mellett a következő négy faktor közül bármelyik kettő jelenléte:
  • inzulinrezisztencia, hiperinzulinémia (a vérben magas az inzulinszint)
  • zsíranyagcsere-zavar: magas összkoleszterin, LDL-koleszterin („rossz” koleszterin) és triglicerid szint (1,7 mmol/l-nél nagyobb ), vagy e kóros lipidparaméter miatt folytatott specifikus kezelés. A vér trigliceridszintjének megemelkedése elősegíti a verőereket elzáró zsíros lerakódás (plakk) kialakulását (érelmeszesedés), megnehezítve ezzel az oxigéndús vér eljutását a szívhez. A magas trigliceridszint fokozza a szívinfarktus veszélyét. , alacsony HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szint (1,03 mmol/l-nél kisebb férfiak és 1,29 mmol/l-nél kisebb nők esetében ), vagy e kóros lipidparaméter miatt folytatott specifikus kezelés
  • magas vérnyomás:(szisztolés érték ≥130 Hgmm vagy diasztolés érték ≥85 Hgmm), vagy korábban diagnosztizált hipertónia miatt folytatott kezelés.Tartós fennállása súlyosan rontja az erek állapotát, a szívinfarktus és agyvérzés elsődleges rizikófaktora
  • csökkent glükóztolerancia vagy 2-es típusú diabétesz mellitusz (cukorbetegség)
  • hiperurikémia (húgysav felszaporodása a vérben, köszvény).

A tényezők nem véletlenül társulnak egymással, mivel egymásra is hajlamosítanak, ezért közülük bármely fennállása esetén a többit is keresni kell!

Mi az a metabolikus szindróma?

A metabolikus szindróma korunk népbetegsége. A „metabolikus” szó az anyagcserével való összefüggésére utal, a „szindróma” pedig azt jelenti, hogy nem egyetlen tünettel állunk szemben, hanem jellemzően több állapot gyűjtőfogalmáról van szó.
„Jóléti szindrómának” is nevezik, hiszen kifejlődésében jelentős szerep jut a többletként bevitt táplálékmennyiségnek. Az ennek lebontásakor keletkező nagy mennyiségű egyszerű szénhidrátot, a glükózt (szőlőcukor), a szervezet már nem tudja felhasználni, a sejteknek nincs rá szüksége. Ezért a cukorral teletömött sejtek kevésbé fognak reagálni az inzulin hormonra. Kialakul az inzulintól függő szövetek (pl. vázizom) inzulinrezisztenciája, ami miatt magasabb vér-inzulinszintre van szükség. A hiperinzulinémia viszont tovább fokozza az éhségérzetet, elhízáshoz vezet és érelmeszesedésre hajlamosít.

 Mely kockázati faktorok hajlamosítanak metabolikus szindróma kialakulására?

  •  életkor: a szindróma gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik.
  •  elhízás: főként a hasra koncentrálódó zsírtöbblet jelent veszélyt. Mérőszalag segítségével megmérhetjük     haskörfogatunkat a köldök magasságában. Testsúlytól függetlenül az ideális haskörfogat nem haladja meg     nők esetében a 80 cm-t, férfiak esetében pedig a 94 cm-t. Ha ez az érték nőknél nagyobb, mint 88 cm,        illetve férfiaknál több, mint 102 cm, az jelentősen fokozza a későbbi szövődmények kialakulásának      kockázatát.
  •  Általánosságban a 25-nél nagyobb BMI-vel (testtömeg-index) rendelkezőknél gyakoribb a tünetegyüttes.
  •  genetika: ha a családjában már előfordult metabolikus szindróma, illetve 2-es típusú cukorbetegség,szintén    hajlamosít metabolikus szindróma kialakulására.
  •  testmozgás hiánya
  •  dohányzás: mivel rontja a vérerek állapotát, súlyosbítja a szindróma erekre ható következményeit.

Milyen következményei lehetnek a metabolikus szindrómának?

A nem kezelt metabolikus szindróma fontos rizikófaktorát képezi az artériák (verőerek) elmeszesedésével (arterioszklerózis) járó érbetegségeknek, azaz jelentősen megnöveli a szívinfarktus, valamint stroke (szélütés) kialakulásának esélyét. Ezen kívül cukorbetegség és vesebetegség kialakulására is hajlamosít.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

Metabolikus szindróma esetén a cél a részjelenségek javítása, valamint az érrendszeri szövődmények és cukorbetegség kockázatának csökkentése.

A legfontosabb és legcélravezetőbb: a megelőzés. Kisebb mennyiségű táplálékbevitellel és több mozgással (körülbelül napi fél-egy óra közepesen intenzív testedzés) a szindróma megelőzhető, illetve ha már kifejlődött, jelentős mértékben javítható.


Az étrend kialakításában kérheti étrend-tanácsadó segítségét, aki személyre szabottan igyekszik összeállítani Ön számára a helyes táplálkozási tervet. Irányadó a szívet kímélő diéta, tehát kerülendő a telített zsírok, finomított szénhidrátok és só túlzott bevitele. Zsíros ételek helyett ajánlott rostdús táplálékok (gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék) fogyasztása.

Kiemelten fontos a dohányzás abbahagyása, emellett az alkohol-és koffeinfogyasztás mérséklése.

A fentiek betartása valójában nem minden esetben egyszerű feladat, mégis megéri, ha figyelembe vesszük, mit is nyerünk vele: csökkenthetjük a szívinfarktus, a stroke és cukorbetegség kockázatát.

Előfordulhat, hogy kezelőorvosa úgy dönt, gyógyszerekkel segíti a gyógyulás folyamatát, hogy az életmódjában történő változtatásokat kiegészítse.

Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük vércukor, vérzsír eredményünket, mérjük meg vérnyomásunkat, testsúlyunkat és tájékoztassuk ezekről orvosunkat.

Mi a teendő, ha az olvasottak alapján felmerül Önben, hogy metabolikus szindrómája van? Miért javasolt a vérvétel?

Ha esetleg Önnél bármely komponens jelen van (pl. magas vérnyomás, vagy hastájéki elhízás), érdemes felkeresnie orvosát, mivel lehetséges, hogy a szindróma más tünetei is fennállnak Önnél, csak nem tud róla. Ezután egyszerű laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével könnyen kideríthető, mekkora a kockázata annak, hogy a fent említett szövődmények Önben is kialakuljanak.