Lisztérzékenység (cöliákia)/ Ha „bántja” a glutén

Az étkezés utáni kellemetlen érzetnek – puffadás, fejfájás, hányinger, stb.-  számos oka lehet. Mi utalhat a lisztérzékenységre, milyen vizsgálat szükséges a diagnózis felállításához?

Cöliákia, gluténérzékenység tünetei
Laboratóriumi vizsgálata
Cöliákia genetikai vizsgálata
Gliadin és glutén specifikus vizsgálata
Lisztérzékenység – diéta
Más jellegű gluténérzékenység

Cöliákia, gluténszenzitív enteropátia

A cöliákia nem allergiás megbetegedés, hanem az autoimmun betegségek csoportjába tartozik. A genetikailag fogékony emberekben a táplálékban lévő glutén és néhány hasonló molekula váltja ki az immunrendszer kóros reakciója révén. Biztos megelőzés nem ismert, a betegség kialakulása nagyrészt genetikai tényezőktől függ.

Tünetei:

  • Jellegzetesen a kórkép emésztőszervi panaszok képében jelentkezik, mint:
  • hasmenés, fogyás, puffadás. DE
  • Atípusos formái is ismertek, ahol nem a gasztrointesztinális tünetek a dominánsak, mint pl.: a pikkelysömör és egyéb bőrtünetek, gyermekkorban a növekedés elmaradása, foltokban jelentkező kopaszság, vérszegénység, pszichés zavarok, csontritkulás, véralvadási zavarok, ízületi gyulladás, izomgörcsök, meddőség vagy vetélés, másodlagos tejcukor érzékenység, stb.
  • A cöliákia társulhat más autoimmun betegségekkel pl. pajzsmirigybetegség, lupusz, stb., ezért ilyen esetekben javasolt a cöliákia irányába történő kivizsgálás is.

Laboratóriumi kivizsgálása

A cöliákiát a genetikailag fogékony emberekben a táplálékban lévő glutén és néhány hasonló molekula váltja ki az immunrendszer kóros reakciója révén. Laboratóriumi oldalról a következő vizsgálati lehetőségek állnak rendelkezésre: cöliákia szűrés (immunszerológiai tesztek), genetikai vizsgálat, gliadin/glutén specifikus IgG vizsgálata (táplálékintolerancia panelek), és egyéb, kiegészítő vizsgálatok.

Cöliákia szűrés (tTG IgA, tTG IgG)

A szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációját mérjük.
Pozitív esetben javasoljuk az EMA IgA/IgG tesztek elvégzését is, különösen gyermekkorban.
Figyelem! Gluténmentes diéta mellett az autoantitestek eltűnnek és mindkét laboratóriumi teszt negatívvá válik!

Mikor javasolt a szerológiai vizsgálat elvégzése?

  • ha a klinikai tünetek alapján felmerül a lisztérzékenység gyanúja
  • gyomor-bélrendszeri kórképek elkülönítő diagnosztikájában
  • cöliákiás betegek családtagjainál
  • genetikai vizsgálattal fogékony csoportba sorolt betegek szűrővizsgálatára
  • gluténmentes diéta sikerességének ellenőrzésére

Ha a cöliákia specifikus antitestek negatívak és a panaszok glutén fogyasztással összefügghetnek, akkor a glutén szenzitivitás és búza allergia kizárása érdekében további laboratóriumi vizsgálatok javasoltak.

Genetikai vizsgálat – Cöliákia (HLA)

A vizsgálattal a HLA-géncsalád fogékonyságot jelentő fehérjemolekulákat kódoló genetikai változatainak kimutatását végezzük.

Mikor javasolt a genetikai vizsgálat?

  • betegek első fokú rokonainál (szülők, testvérek, gyermekek)
  • lisztérzékenységgel gyakran társuló állapotokban (pl. autoimmun betegségek, Down-kór, I. típusú cukorbetegség, alacsony termet),
  • tünetek fennállása esetén, ha az immunszerológia kétes vagy ellentmondás van közte és a biopszia eredménye között

Gliadin és glutén specifikus IgG vizsgálata: (táplálékintolerancia panelekben található)

A gluténszenzitivitás diagnózisát az esetek egy részében a gliadin IgG és glutén IgG kimutatása is segíti. Ezeket a teszteket táplálékintolerancia paneleink tartalmazzák.
Amennyiben ezekben a tesztekben a gliadin és/vagy glutén eredménye pozitív lesz, és a cöliákia kizárható, felmerül ún. nem-cöliákiás gluténérzékenység fennállása. Ennek kezelése lényegében megegyezik a hagyományos lisztérzékenységével, azaz ajánlott kerülni a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztását.

Egyéb, kiegészítő vizsgálatok

A cöliákiás betegek számára egyéb laboratóriumi vizsgálat végzése is hasznos lehet, m  elyek segítenek a szervezet általános állapotának felmérésében, vagy a betegséghez társuló kóros állapotok felismerésében (pl.: vérszegénység laboratóriumi markerei, endokrinológiai és immunológiai paraméterek, alvadási tesztek stb.)

Gyógyszerek hatásai:

A Táplálék intolerancia (46) és (221) teszteknél: A szteroidok és immunszupresszív gyógyszerek, melyeket például autoimmun betegségeknél írnak fel, befolyásolhatják ezen tesztek eredményeit. Ha ilyen gyógyszereket szed, feltétlenül konzultáljon kezelő orvosával a vizsgálat előtt.
Más gyógyszerek nem okoznak gondot.

Diéta

Szigorú és teljes gluténmentes diéta, mely a búza, tönkölybúza, rozs és árpa teljes mellőzését jelenti. A zab fogyasztása kérdéses, csak akkor javasolt, ha a zab, és az abból előállított termékeknél (pl.: zabpehely) a gluténnel való szennyeződés kizárható.
A cöliákia nem „nőhető” ki, a diéta felfüggesztésével a tünetek kiújulnak, ezért egész életen át alkalmazni kell.

Nem-cöliákiás gluténszenzitivitás

A kórképre jellemzőek a glutén tartalmú élelmiszer fogyasztása után jelentkező panaszok, melyek nagyon hasonlítanak a cöliákiás tünetekre. Ebben a kórképben a lisztérzékenységre jellemző autoantitestek negatívak, bélboholy atrophia sem alakul ki, nincsenek társbetegségek. Jellemzően felnőttkorban jelenik meg. Nem ismertek szövődmények, illetve a családi halmozódás sem. A diagnózis felállításához minden esetben ki kell zárni a cöliákiát és a búzaliszt allergiát.

Figyelem!

Fontos a szakember (gasztroenterológus szakorvos, dietetikus) felkeresése, ne próbálkozzanak öndiagnózissal. Javasoljuk, hogy a szükséges diagnosztikai módszerek kijelölése, a laboratóriumi leletek értelmezése, a diéta és terápia kiválasztása mindig az adott területen jártas egészségügyi szakember segítségével történjen – ezzel a diagnosztikus és terápiás kudarcok elkerülhetővé válnak!

Megrendelhető vizsgálatok:

Cöliákia szűrés (tTG IgA, tTG IgG)

Genetikai vizsgálat – Cöliákia (HLA)

Táplálék intolerancia vizsgálat (46 tápanyag)

Táplálék intolerancia vizsgálat (221 tápanyag)