HPV és a méhnyakrák

A Humán papilloma vírus – HPV –  már az emberi faj megjelenése előtt jelen volt az élővilágban. Jelenleg a vírus igen elterjedt, majd minden szexuálisan aktív felnőtt élete során legalább egyszer fertőződött.

A HPV vírus terjedése
A vírus típusai, fertőzés, kezelés
A fertőzés mechanizmusa
A vírus szerepe a daganatok kialakulásában
A méhnyakrák egyéb rizikófaktorai
HPV oltás
Méhnyakrák szűrés
HPV vírus fertőzés férfiaknál

A HPV vírus terjedése

Bőr-bőr intim kontaktus útján történik, a vírus a bőr és nyálkahártyák hámsejtjeiben szaporodik. A fertőzés klinikai képe / amennyiben van elváltozás / a hámsejtek burjánzása / szemölcs /, vagy olyan elváltozása, ami azok későbbi rákos elváltozásához vezet.

A HPV vírus típusai

A vírus nagy számú típusai / szerotípusai /  közül 13 szerotípus rákkeltő, ezeket nevezik magas kockázatú szerotípusoknak.

Az érintett szervek:

Méhnyak, külső férfi és női nemi szervek, hüvely, végbél nyílás, szájüreg, torok, garat, nyelőcső.

Mivel az átfertőzöttség általános, a fertőzés elkerülésére  – a vakcináláson kívül – nagyon kicsi az esély; nem véd meg az óvszer használat / az óvszer által nem fedett bőrfelületek védtelenek /, a monogám kapcsolat is csak csökkenti a fertőzés veszélyét, de nem teszi elkerülhetővé.

A vírus nem lép be a véráramba, csak adott helyen, a belépés helyén okoz elváltozást / amennyiben okoz elváltozást /. A legtöbb fertőzés tünetmentesen lezajlik, vagy a tünetek egy idő múlva / néhány hónaptól 1-2 év / ” maguktól ” elmúlnak véglegesen, vagy egy idő múlva kiújulnak.

A lappangási idő  / a vírus a lappangási időben is fertőz / hosszú, 3-8 hónap általában, de lehet akár 1 -2 év is.

A kezelés:

A szemölcsök esetében helyi / hasonlóan a bőr más területén levő közönséges szemölcsökhöz./ Gyógyszeres kezelésre nincs lehetőség. Míg a külső nemi szerveken, végbél nyílás környékén levő szemölcsök inkább kellemetlenek, mint veszélyesek, addig a méhnyakrák, ami a 2. leggyakoribb, nőket veszélyeztető rosszindulatú daganat – népegészségügyi probléma. A méhnyakrák mellett a HPV vírus egyes szerocsoportjai szerepet játszanak a külső férfi és női nemi szervek, a szájüreg, garat, nyelőcső és a végbélnyílás rákjának kialakulásában. AZOK A HPV SZEROTÍPUSOK, AMELYEK SZEMÖLCSÖT OKOZNAK, NEM OKOZNAK RÀKOT.

Leggyakoribb magas rizikójú szerocsoprtok: 16, 18
Genitális szemölcsöt / condyloma / okozó szerocsoprtok: 6, 11

A HPV vírus és a fertőzés mechanizmusa

DNS vírus, tehát a genetikai állománya DNS .

Fertőzéskor a vírus beépül a gazda sejt / hámsejt / DNS-ébe, ezért a gazda sejt saját maga reprodukálásán kívül a HPV vírust is reprodukálja. A hámsejt genetikus állományába beépült vírus olyan fehérjék termelését is kódolja, amelyek kikapcsolják a gazda sejt DNS helyreállító mechanizmusát, kikapcsolják a sejtek kontrollálatlan szaporodását gátló /programozott sejthalált elősegítő / géneket. Megindul egy hibás kör: Mivel a gazda sejt DNS helyreállító képessége sérült, a további vírusok beépülése a gazda sejtje felgyorsul, amelyek ismét tovább gyengítik a gazda sejt DNS helyreállító képességét.

Összegezve: A HPV vírussal való átfertőzöttség általános, többnyire banális, vagy tünetmentes klinikai képpel. A számos szerotípus közül a magas rizikójú szerotípusok szoros ok-okozati összefüggésben állnak a méhnyakrákkal.

HPV vírus, mint daganatkeltő ágens

A HPV fertőzés és a méhnyakrák között az összefüggés szoros: Amennyiben méhnyakrák kerül diagnosztizálásra, nagyon nagy százalékban / szinte mindig / kimutatható a HPV magas rizikójú szerotipus. Ez az állítás azonban fordítva már nem igaz; nem minden HPV magas rizikójú vírus okoz méhnyakrákot; csak a fertőzések 50%-a.
A többi, külső nemi szervi, végbélnyílás környéki, garat, szájüregi, nyelőcső rákok esetében kevésbé egyértelmű az összefüggés: Az egyébként ritka rákféleségeknél 60% fölötti a HPV vírus jelenléte, de – mivel az átfertőzöttség nagyon nagy, a kialakult nem méhnyakon levő rákos elváltozások száma viszont alacsony, az a valószínű hogy ezeknek a rákoknak a kialakulásában nem első sorban a HPV vírus, hanem egyéb tényezők játszanak döntő szerepet. Érdekes azonban, hogy az Egyesült Államokban a szájüregi rákok száma folyamatosan emelkedik, becslések szerint 2020-ra már több szájüregi rák kerül diagnosztizálásra, mint méhnyakrák.

A méhnyakrák keletkezésében meg kell említeni a HPV fertőzésen kívüli egyéb rizikótényezőket

  1. fogamzásgátló tabletták használata
  2. többszöri szülés
  3. dohányzás
  4. korán elkezdett szexuális akivitás
  5. több partner

A népegészségügyi szempontból kiemelkedően fontos méhnyakrák megelőzésének 2 alapvető mozzanata van: a népesség oltása a magas rizikójú HPV szerocsoportok elleni vakcinával  /a szexuális aktivitás megkezdése előtt/  – Magyarországon a leányokat, az Egyesült Államokban a fiúkat és a leányokat oltják – és a 30 éves, illetve a 30 év feletti nők méhnyakrák szűrése; első lépésben citológiai módszerrel, illetve a pozitív esetek HPV magas rizikójú szerocsoportra való szűrése, molekulárbiológiai módszerrel. A vakcinák a méhnyakrák kialakulásától megvédenek, de nem védenek meg a szájüregi, illetve a  külső nemi szerveken kialakuló rákos elváltozásoktól.

HPV oltás a méhnyakrák megelőzésére

Vakcináció HPV vírus ellen: 2 féle vakcina terjedt el

  1. Gardasil /Merck/ 16 18  6 és 11  sz. szerocsoport ellen
  2. Cervarix/Glaxo/ 16 és 18 sz. szerocsoporttal szemben

Magyarországon a 2001 június 1 és 2002 május  31 között született korcsoporttól kezdve a 12 éves lányok vakcinálása önkéntes, ingyenes. A vakcina védő hatása minimum 8 évig igazolt. Az ennél az időnél hosszabb protectiv hatás valószínű, de az igazolása még folyamatban van.

A 12 évesnél idősebb lányok vakcinálása is ajánlott, mert lehetséges, hogy a HPV fertőzés – amelynek létrejötte a szexuális aktivitás megkezdése után valószínű- nem a legnagyobb rizikójú csoporttal / 16 és 18 / történt, ill. az oltás megvéd az újrafertőződéstől.

A HPV vírus fertőzés után nem jön létre védettség, az újrafertőzés – akár ugyanattól a partnertől – lehetséges. Az oltás csökkenti a méhnyakrák kialakulásának esélyét, de nem szünteti meg a lehetőségét. / Kis számban, de az alacsony kockázatú csoportok is állhatnak a méhnyakrák hátterében. Ezért az oltottak számára is célszerű a méhnyakrák  szűrés. Az oltást kifejezetten a méhnyakrák megelőzésére vetették be, egyéb rákok megelőzésére a Cervarix nem, a Gardasil részlegesen alkalmas.

Méhnyakrák szűrés

Szövettani módszerrel történik /PAP kenet/ , a rákot megelőző állapot is felismerhető. Amennyiben a PAP kenet negatív, 3 évenként a szűrő vizsgálatot célszerű megismételni. Kétes eredménynél évente érdemes a vizsgálatot kontrolláltatni. Pozitív eredménynél a nőgyógyász elvégzi a megfelelő beavatkozást.

Lehetőség van a méhnyak HPV nagy rizikójú szerocsoporttal történt fertőzésének kimutatására – laboratóriumi módszerrel. A vizsgálatot – mivel a HPV vírusnak, mint minden más vírusnak létfeltétele  egy sejtmaggal rendelkező gazda jelenléte – a méhnyak sejtjeiből készített mintából végzik, molekulárbiológiai módszerrel : a mintavételt tehát nőgyógyász szakorvos végzi. Amennyiben a minta tartalmazza a nagy rizikójú HPV szerocsoport vírus részecskéit, célszerű a méhnyakrák szűrést a javasolt és támogatott 3 évenként 1 alkalomnál gyakrabban végeztetni.

A méhnyak HPV vírustól való mentesítése nem oldható meg gyógyszeresen. A férfiak oltása HPV vírus fertőzés ellen – bár van olyan ország, ahol az iskolás fiúkat is oltják ( Gardasil vakcina) – nem tűnik jelentős kockázatcsökkentő tényezőnek. A HPV vírus, mint közvetlen rákkeltő ágens, csak a méhnyakráknál  igazolódott.

HPV vírus fertőzés férfiaknál

Férfiaknál szájüregi, külső nemi szervi, vagy végbélnyílás körüli rákok jöhetnek szóba a HPV vírus fertőzés esetleges következményeként. Ezeknek a rákféleségeknek az előfordulása azonban ritka /ellentétben a méhnyakrákkal/, illetve míg a méhnyakrákok mintegy felét okozza a HPV vírus fertőzés, addig a szájüregi, külső nemi szervi és a végbélnyílás körüli rákok igen kis hányadában kiváltó ok a HPV fertőzés.

MSM férfiaknál, közülük is a szexuálisan passzív félnél, a HPV vírus okozta daganatos elváltozások a rizikója nagyobb / végbélnyílás körüli rák / és nagyobb a rizikója a sérült immunitású személyeknek, pl. HIV fertőzötteknek. A szájüregi,  külső nemi szervi, illetve a végbélnyílás körüli rákokra nincs kialakítva elfogadott szűrő módszer / nagyon nagy területről kellene mintát venni, ami technikailag nem kivitelezhető, illetve egy esetleges pozitivitás mellett is elképzelhető a fertőzés spontán gyógyulása/.

Dr. Szentandrássy Julia