A trombózis

A Trombóziskészség laboratóriumi diagnosztikája

Egyes emberekben fokozott a hajlam trombózisok kialakulására, melyek megjelenhetnek mélyvénás trombózisként, tüdőembóliaként, szívinfarktusként, vagy éppen szélütésként (stroke).

Mi a trombózis?
A tromboemboliás betegségek okai
Trombózisra utaló jelek
A trombofília kivizsgálása
A trombofília vizsgálatsor
A trombózis kezelése

A trombózis több okra visszavezethető betegség, legtöbbször a külső körülmények és öröklött vagy szerzett defektusok egyidejű hatása okozza.

Mit nevezünk trombózisnak?

A trombózis az az állapot, amikor vérrög (trombus) alakul ki az erekben, elzárva azokat, és megakadályozva a vér szabadon történő áramlását. Ha ezek a vérrögök szabadon áramlanak a keringésben, embólusnak nevezzük őket: így távoli szervekhez is eljuthatnak, elzárva azok ereit, változatos tüneteket okozva.
Trombofíliának nevezzük a trombózisok kialakulására való hajlamot, melynek hátterében a fokozott alvadékonyság áll.

A tromboembóliás betegségek okai

•    Öröklött
•    Szerzett
•    Egyéb

A dohányzás nagymértékben fokozza a tromboembóliás betegségek kialakulásának kockázatát.

A fogamzásgátló/hormonpótló tabletták szedése önmagában nem vezet trombózishoz, viszont más kockázati tényezőkkel együttesen már megnöveli annak kialakulásának esélyét.

A fentieken kívül vannak még olyan állapotok, melyek előfordulása esetén megnő a trombotikus események valószínűsége: autoimmun betegségek, elhízás, tartós ágyhozkötöttség, kiterjedt műtét vagy trauma, krónikus szívelégtelenség, hosszan tartó repülőút, rosszindulatú daganatok és azok kezelése, cukorbetegség.

Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb az esélye trombózis kialakulásának.

Trombózis jelei

Vénás trombózis

Legjellemzőbben az alsó végtagban jelentkezik: a lábszár megduzzad, kékes színű lesz, járáskor fájdalom jelentkezik. A végtag érintésre meleg. Ha az eret elzáró vérrög elszabadul, a vérárammal eljuthat a tüdőbe, ahol súlyos esetben tüdőembólia alakulhat ki.

Artériás trombózis

Gyakori megnyilvánulási formái a stroke (agyi működés zavara) és a szívizom infarktus.

Magzati veszteség

Spontán abortusz vagy halvaszületés.

Mikor javasolt a trombofília kivizsgálás?

Az, hogy minden embert szűrjenek örökletes trombóziskészség irányában, szakmailag ellenjavallt. Ajánlatos elvégezni az ilyen irányú kivizsgálást, ha a trombózis:

–    szokatlan helyen fordult elő (máj, vese, agy, felkar)
–    fiatal korban (< 45 év) alakult ki
–    oka nem magyarázható
–    terhesség, gyermekágy, fogamzásgátló, hormonterápia alatt jelentkezett
–    ismétlődnek
–    családi halmozódást mutat, illetve a családban örökletes trombofíliát mutattak ki
–    ismétlődő vetélésekhez vezet
–    artériás.

Trombotikus esemény után meg kell várni annak teljes lezajlását, illetve az ún. akut fázis elmúltát és kb. 3 hónap múlva elvégezhető a trombofília kivizsgálási sor.
A véralvadásgátló terápia befejezése után 1 hónapot érdemes várni a kivizsgálással. Ha  mód van rá, a kezelőorvossal megbeszélve, az orális véralvadásgátlót heparin adására kell cserélni  (7-10 nap), majd a heparin leállítása után 12-24 órával kell levenni a vérmintát. Amennyiben nem lehetséges a véralvadásgátló terápia felfüggesztése, akkor a tesztek egy része elvégezhető, de a kezelőorvosnak mindenképpen tájékoztatnia kell a laboratóriumot a gyógyszerszedésről. Így pl. kumarin terápia (Syncumar, warfarin) alatt a protein S és protein C elvégzése nem javasolt, mert mindkettő szintje csökken a gyógyszer hatására.

A fenti esetekben a teljes trombofília vizsgálatsort érdemes elvégezni, úgymint:

  • antitrombin
  • protein C
  • protein S
  • vWF
  • FVIII
  • APCR/Leiden mutáció
  • lupusz
  • FII géndefektus

A kivizsgálás megkezdése előtt a kezelőorvos felveszi a beteg saját és családi kórtörténetét. Ezután következhet a fenti laboratóriumi tesztsor, kiegészítve alap véralvadási paraméterekkel és vérképpel. Az adott páciens kórtörténetétől függően egyéb mérések elvégzése is szükségessé válhat.
Mivel a trombózis hátterében álló okok közül még nincs mindegyik teljesen tisztázva, így előfordulhat, hogy az anamnézis, illetve tünetek ellenére minden teszt negatív lesz.

Kezelés

A trombózis maga nem halálos betegség, azonban megfelelő kezelés hiányában, a szövődményeknek betudhatóan súlyos következményekkel járhat. Ezért kialakulása esetén fontos, hogy mielőbb helyreálljon a keringés, melynek elősegítésére alkalmazhatnak egyrészt gyógyszeres terápiát, másrészt a trombus leszakadásának, embólus kialakulásának elkerülése végett fontos a szigorú ágynyugalom. Ha már egyszer valakiben kialakult trombózis, nagyobb a valószínűsége, hogy élete során továbbiak is kialakuljanak. Ennek esélye csökkenthető rugalmas harisnya viselésével, illetve amikor fokozott a kockázata a vérrög kifejlődésének (tartós ágyhozkötöttség, műtét, terhesség…) szükség lehet gyógyszeres véralvadásgátló kezelésre.

Ha a trombózis jeleit észleli magán, akkor haladéktalanul értesíteni kell a mentőket, valamint a háziorvost a mielőbbi beavatkozás érdekében. Hosszú távon pedig javasolható egy belgyógyászati, valamint laboratóriumi kivizsgálás, ami alapján kiderülhet, mely tényezők vezettek trombózis kialakulásához.